Kurtág György és Kurtág Márta Kurtágék Kurtágot játszanak

BMCCD233 2016

Egyre kevesebben azok a szerencsések, akik élőben, pódiumon hallhatták Kurtágék évtizedekkel ezelőtti zongorázását. Emlékezhetnek, mely darabok kötődnek a szerzőhöz, s melyek Kurtág Mártához. Felidézhetik azt a hihetetlenül minőségi és érzékeny zongorahangot, ami mindenkor jellemezte játékukat – talán ebből ad vissza legkevesebbet a lemez. De hiánytalanul felmutatja a világos formálást, a struktúra-érzékenységet, az agogika árnyaltságát és elképesztő hajlékonyságát – a művészi teljességet. Több tehát e lemez puszta dokumentumnál. Ám abból a szempontból kétségtelenül dokumentum is, hogy őrzi az előadóművészet egy nagy korszakának talán utolsó pillanatát, amikor is a tradíció még hiánytalanul épült bele az újba, megmutatva, hogy a történet folytatódhat, nincs törés. Kérdés, persze, hogy nem múlt-e el immár jóvátehetetlenül ez a pillanat? Eldöntéséhez azonban, szerencsénkre, megvannak az ehhez hasonló fogódzók, mint ez a lemez, amely így – az egyik kompozíció címét idézve most – egyfajta „Kalandozás a múltban”.

Wilheim András


Előadók

Kurtág György - zongora (3-28, 29*-36*, 40*,41-42)
Kurtág Márta - zongora (1, 2, 29*-36*, 37-39, 40*, 43)


Produkciós adatok

A felvételeket a Magyar Rádió készítette: 1988. december 19. (1); 1993. január (2); 1978. november 20. (3-28, 33-35); 1955. február 16. (29-32); 2001. június 23.
(36-43, koncertfelvétel).
Master: Komesz Zsolt
Zenei szerkesztő: Wilheim András
Editálás: Szabó Viktor

Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás

A lemez az MTVA-val együttműködésben, a Emberi Erőforrésok Minisztériuma támogatásával készült.


Ajánlók

Patrick Rucker - The Washington Post (en)

Andrew Timar - theWholeNote (en)

Raul da Gama - JazzdaGama (en)

Jonathan Woolf - MusicWeb International (en)

Laurent Bergnach - Anaclase (fr)

Franpi Barriaux - Franpisunship.com (fr)

Francesco Fusaro - Il Corriere Musicale (it)

José Antonio Tello Sáenz - Scherzo (es)

AvN - vpro.nl (nl)

Łukasz Kaczmarek - Muzyka21 ***** (pl)

Robert Ratajczak - LongPlay (pl)

Z.K. Slabý - UNI (cz)

Jan Hocek - Harmonie (cz)

Fittler Katalin - Gramofon ***** (hu)

Sipos Róbert - Kulturfilter online (hu)

Lehotka Ildikó - Papiruszportál (hu)

Czékus Mihály - HFP online (hu)

Komlós József - Kecskemét online (hu)


3500 HUF 10.90 EUR

Kurtág György: Részletek a „Játékok” zongoraciklusból

01 Szoltsányi György emlékezete (V/43) 2:27
02 Vass Lajos emlékére (VI/38) 1:39
03 Lendülettel (III/59) 0:27
04 Hommage á Mihály András (III/58) 0:42
05 Árnyjáték (4) (Hommage á Somlyó György) (III/56) 1:29
06 Útvesztő D (III/53) 0:26
07 Csend (Hommage á Szervánszky) (III/36) 0:33
08 Hommage á Petrovics (III/27) 0:30
09 Hommage á Domenico Scarlatti (III/40) 0:27
10 Harmonica (Hommage á László Borsody) 0:38
11 Konok Ász (III/60) 0:52
12 Hempergős (III/16) 0:25
13 Árnyjáték (3) (III/18) 0:43
14 Hommage á Kabalevszkij (II/17) 0:23
15 Hommage á Kurtág Márta (III/50) 0:55
16 Tenyeres (1) (I/2) 0:18
17 Tenyeres (2) (I/2) 0:23
18 „Az elme szabad állat…” (II/4) 0:46
19 Játék a végtelennel (III/2) 0:37
20 Scherzo (III/9) 0:15
21 Virág az ember... (2) (I/10) 0:32
22 Harangvirág (II/23) 0:35
23 Bogáncs (III/14) 0:23
24 Nyuszicsököny (III/44) 0:44
25 Mikrorondo (I/19) 1:12
26 (messzenéző szép könyöklő) [= 12 Microludes no. 10] (II/42)* 0:39
27 Hommage á André Hajdu [= 12 Microludes no. 11] (II/43)* 0:27
28 Arckép (2) (III/12)* 1:00

Kurtág György: Szvit négy kézre (1950-51)

29 I. Vivace* 0:44
30 II. Andantino* 1:08
31 III. Tempo di Minuetto* 0:44
32 IV. Con fuoco* 0:45

Kurtág György: Részletek a „Játékok” zongoraciklusból

33 Kéz a kézben (Hommage á Sárközy) (IV/3)* 3:19
34 Pöttyön pötty (Hommage á Sáry László) (IV/5)* 0:56
35 Hommage à Verdi (sopra: Caro nome che il mio cor) (I/4)* 1:56
36 Hommage á Halmágyi Mihály (IV/6)* 1:31
37 Kalandozás a múltban – Ligatura Ligetinek (VII/26) 2:02
38 Antifona Fisz-ben (II/34) 0:41
39 Sirató (2) (III/38) 0:46
40 Sirató (VIII/7)* 0:48
41 Kósza gondolatok az Alberti-basszusról – Szőllősy Andrásnak (VII/14) 2:33
42 Nyuszicsököny (III/44) 0:49
43 Virág az ember… (Mijakónak) (VII/41) 1:17
Teljes idő 40:26

Online terjesztők listája



E lemez műsorának válogatása szükségképpen heterogén, s több szempontnak is eleget kellett tennie. Mindenekelőtt meghatározó volt, hogy abból kellett válogatni, ami rendelkezésre állt: a Magyar Rádió archívumában található stúdiófelvételekből, illetve hangversenyek rögzítéséből. Mivel az anyag jóval terjedelmesebb az itt közreadottnál, a válogatásnál döntő volt az is, hogy Kurtág Márta és Kurtág György miként ítélt az egyes felvételekről; ha úgy gondolták, hogy az adott darabból másik, mai elképzelésük szerint, művészileg meggyőzőbb előadásuk könnyen hozzáférhető a forgalomban lévő hanglemezeken, akkor célszerűnek látták eltekinteni a kifogásolhatóbb változatoktól; dokumentum-értékük ellenére még akkor is, ha esetleg tanulságos volna az évtizedek gyakorlata nyomán megváltozott koncepció alakulását is nyomon követni.

A kompozíciók többségének immár csaknem négy évtizedes története természetesen a róluk alkotott kép változását is hozta. A Játékok első füzeteihez ma talán a kelleténél erősebben tapad a zongoraiskola képzete – mintha e darabok nem is annyira koncert-előadásra, mint inkább a zongorázni tanuló növendék technikájának és zenei gondolkodásának kiművelésére lettek volna szánva. A különböző szerzői válogatások, így azok a többé-kevésbé összefüggő sorozatok is, amelyek a Kurtág-házaspár hangversenyein (s e lemez egyes mű-csoportjaiban) szerepeltek, már a hetvenes évek második felétől kezdődően, arról győzik meg a hallgatót, hogy megfelelően elrendezve ezek a kompozíciók korántsem tanulmányi darabok, hanem fontos állomásai Kurtág egész zeneszerzői munkásságának. Mivel e darabok lejegyzésmódja olykor eltér a megszokottól, szerencsés, hogy autentikus előadásban válik hozzáférhetővé egyre nagyobb hányaduk; e lemez különös jelentősége, hogy a felvételek többsége a művek keletkezéséhez nagyon közeli időpontban készült. Mintegy rögzíti a keletkezés idején való szerzői elképzelést, megőrizve ezáltal valamit a frissesség érzésének az újdonság varázsát mindig tápláló és fokozó élményéből.

A „filológiai” tanulságok, a darabokkal foglalkozók számára kínálkozó közvetlen haszon mellett ugyanis e fel- vételeknek különös jelentőséget ad a zenélésnek az előadásokból fakadó érzéki oldala. Bár kétségtelen, hogy a felvételi technika az évtizedek során rengeteget változott (jól hallható, hogy a különböző évekből való felvételek minősége nagyon eltér egymástól, bosszantó a hangszerek állapota, a hányaveti hangolás is, de legfőképp feltűnő a stúdiótechnika és ennek következtében a felvételkészítésről vallott szemlélet változása), mégis, a hallgató azonnal a művek közelébe kerül, csak azokra koncentrál. Nem arra figyel, hogy miként szól a felvétel, hanem hogy mi hall- ható rajta. Megérti, hogy az autenticitás nem csupán azért van, szinte kézzelfoghatóan, jelen, mert szerzői előadást és a szerzőivel kongeniális előadást hallunk.

Egyre kevesebben azok a szerencsések, akik élőben, pódiumon hallhatták Kurtágék évtizedekkel ezelőtti zongorázását. Emlékezhetnek, mely darabok kötődnek a szerzőhöz, s melyek Kurtág Mártához. Felidézhetik azt a hihetetlenül minőségi és érzékeny zongorahangot, ami mindenkor jellemezte játékukat – talán ebből ad vissza legkevesebbet a lemez. De hiánytalanul felmutatja a világos formálást, a struktúra-érzékenységet, az agogika árnyaltságát és elképesztő hajlékonyságát – a művészi teljességet. Több tehát e lemez puszta dokumentumnál. Ám abból a szempontból kétségtelenül dokumentum is, hogy őrzi az előadóművészet egy nagy korszakának talán utolsó pillanatát, amikor is a tradíció még hiánytalanul épült bele az újba, megmutatva, hogy a történet folytatódhat, nincs törés. Kérdés, persze, hogy nem múlt-e el immár jóvátehetetlenül ez a pillanat? Eldöntéséhez azonban, szerencsénkre, megvannak az ehhez hasonló fogódzók, mint ez a lemez, amely így – az egyik kompozíció címét idézve most – egyfajta „Kalandozás a múltban”.

Wilheim András

Kapcsolódó albumok