A kék a végtelenség színe, míg a körkörös mozgások és ciklusok az élet alapvető kritériumai közé tartoznak. A körkörös zenei elemekhez, az ismétlődő-visszatérő formákhoz képzeletünk mozgást és folyamatosan megújuló, egyre erősödő ritmikus energiát társít, mely végül kavargó táncba torkollik.

A ROOMS trió egyik kifejezett célja, hogy ilyen elemi erőket szabadítson fel, hallható és fizikailag érzékelhető zenei élményként. A zenészek azzal, hogy létrehozzák ezeket a zenei elemeket és erőket, folytonosan saját energiáikkal töltik fel azokat, s ezt közvetítik a zenei folyamatban résztvevő hallgatóik számára. A lemez címadó darabjának kékje egyben a jazz és a blues jellegzetes hangközére, a ‘blue note’-ra, s ezzel a melankóliára és a fájdalomra is utal. Ez a ‘kék’ hangzás nyer még karakteresebb árnyalatot a ‘virtuális zongora’ révén lehetségessé váló mikrotonális elszíneződésekkel, melyekről itt-ott akár a historikus jazz-felvételek elhangolt zongoráira is asszociálhatunk. Az egész lemez zeneanyagára a mindvégig tetten érhető körkörös elemek és változó színek jellemzők.

A trió hosszú időt szánt második albumának elkészítésére. Ez egyrészt annak tudható be, hogy mindhárman számos más projekt résztvevői is, másrészt annak, hogy időközben belevágtak a T.E.E. Ensemble nevű nagyobb projektjükbe is, melyben a trió egy francia-német oktett alapját képezi. A T.E.E. premierje 2013-ban volt Párizsban, s a zenekar debütáló lemeze a BMC Records gondozásában idén lát majd napvilágot. Az első Rooms CD 2010-es megjelenése után a trió egy élő felvétele is helyet kapott Hans Lüdemann kunst des trios című, ECHO Jazz 2013 díjjal kitüntetett többlemezes reprezentatív kiadványán.

A ‘késlekedés’ fő oka azonban kétségkívül a trió hosszú időt igénylő zenei fejlődése volt, melyet jól jellemez a Blaue Kreise vadonatúj, csupa saját szerzeményből álló programja: nagyobb és komplexebb formák, a mikrotonalitás és a virtuális zongora hangzásainak új elemei, illetve azok integrálódása a trió-koncepcióba – s nem utolsósorban a tagok egyéni hangjának az eddiginél erőteljesebb megnyilvánulása egy olyan zenekari hangzásban, mely képes a három erős zenei személyiséget igazi egységbe kovácsolni.

Hans Lüdemann kísérőszövegének felhasználásával