Eve Risser – Naïny Diabaté Anw Be Yonbolo
Eve Risser és Naïny Diabaté – a Red Desert Orchestra és a Kaladjula Band korábbi műsorainak megalkotói – tizenhat zenész energiáját sűríti bele az ének-zongora duóba. A jazz és a mandé zene szabadon szárnyaló, egyszerre koncentrált és robbanékony ötvözetét hozzák létre olyan dalokból, amelyek javarészt minden korban aktuális társadalmi témákról, így a nők jogairól, a gyermekek védelméről és méltóságáról, vagy a békés együttélés fontosságáról szólnak. Lemezük címe, az Anw be yonbolo kifejezés a bambara nyelvben annyit tesz: együtt vagyunk. Az anyag ehhez híven generációk és kultúrák találkozásából építkezik – az európai és amerikai műzenére éppúgy támaszkodik, mint az énekmondók és a mali zene hagyományára. Risser és Diabaté közös munkájának ereje egyfelől az egymás zenei háttere iránti kölcsönös tiszteletből és kíváncsiságból, másfelől a különbözőségeken átlépő örömzenélés zsigeri, felfokozott hangulatából fakad.
Előadók
Naïny Diabaté – ének
Eve Risser – zongora, preparált zongora, altfuvola, lábdob, ütők, ének
Produkciós adatok
Zeneszerző: Eve Risser and Naïny Diabaté
Felvétel: Dévényi Tamás, BMC Stúdió, Budapest 2025 július 2-4.
Keverés és master: Céline Grangey
Borítókép: Sylvain Gripoix
Producer: Gőz László; co-producer: Bognár Tamás
Label manager: Máthé Ágnes
Eve Risser – Naïny Diabaté – Anw Be Yonbolo
A zongoránál Eve Risser úgy játszik, mint egy gyermek, aki az álmaira figyel, teljes intenzitással, és közben bolygók, sárkányok, kastélyok, meg nevetés, aztán csaták jelennek meg. Itt egy egész zenekar szítja a tánc tüzét, távolabb pedig egy szent tűz lángol, és ez lobbantja életre a reményeket.
Naïny Diabaté egy Dzseli Mousso, vagyis egy dzseli női énekmondó.
A „dzseli” szó egyben vért is jelent: történetei őrzik meg a szóbeli hagyományt, az emlékezetet és a kultúrát, énekelt beszédaktusai a békéért, az egységért, a megbékélésért és a felszabadulásért szólnak – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, mind pedig a család szívében.
Mindenekelőtt fáradhatatlan zenész, aki leküzdötte a neme miatt rárótt tilalmakat, hogy hagyományos hangszereket vehessen a kezébe, és segítette jónéhány női zenész előmenetelét is. 1987, a Farafina Mousso – Femme d’Afrique című album óta – előtérbe állítja azokat a nőket, akik az önállóságot választva tanulnak és dolgoznak, és soha egy pillanatig sem adta fel ezt a küzdelmet értük.
A két zenész 2018-ban találkozott Bamakóban, és együtt alapították meg a Kogoba Basigui zenekart, amelyben hét mali zenész (a Kaladjula Band) és kilenc európai zenész (a Red Desert Orchestra) fuzionálja zenei irányzataikat a szabadság jegyében: az afrobeatet, a jazzt, a reggae-t, a mandingó zenét és általában az afrikai kontinens zenéjét.
2020-ban, amikor a koronavírus világjárvány közepette a zenekart csak a WhatsAppon küldött számtalan
üzenet tartotta életben, megalapították az Anw Be Yonbolo-t.
Az Anw Be Yonbolo azt jelenti: „Együtt vagyunk”, ez tehát egy megnyugtató és szolidaritást kifejező
kijelentés.
Az Anw Be Yonbolo élőzenei elődás is, ahol a fennkölt zongora megszelídül és átalakul, másrészt olvasztótégelykéntn is funkcionál, amelyben olyan alkotások keverednek, amelyek néha a zenekar tagjainak szólnak. Ők csak implicit módon jelen vannak a zenében, amikor az előadók hangszeresen megidézik vagy szövegesen megszólítják őket.
Minden koncertből árad a melegség, a groove és az eltökéltség, egyúttal a bátorság, a merészség és a szemtelenség is, amelyekkel a nővéreket és fivéreket szólítják meg.
Charlotte De Jésus
Fordította: Zipernovszky Kornél