Dresch Mihály, Lafayette Gilchrist, Szandai Mátyás, Hamid Drake Sharing the Shed

BMCCD174 2010

A magyar etno-jazz vezető alakja, Dresch Mihály pályáján a változások fokozatosak, mostanában inkább tovább érleli, új hangszerelésben, más tempóban, más összefűzésekben tálalja gyönyörű témáit. Zenéjének megbabonázó intenzitása elmélyülésből, a konokságot súroló szigorú befelé figyelésből ered...


Előadók

Dresch Mihály - tenor- és szopránszaxofon, fuhunna (furulya, készítette: Dresch Mihály)
Lafayette Gilchrist - zongora
Szandai Mátyás - nagybőgő
Hamid Drake - dob


Produkciós adatok

Kompozíciók: Lafayette Gilchrist (1, 2, 4, 5, 7); Dresch Mihály (3, 6, 8); Jerry Brainin és Buddy Bernier (9); Dresch Mihály és Hamid Drake (10)
Felvétel: Glaser Péter, Star Track Stúdió, 2010 május 11-13.
Keverés és master: Erdélyi Péter, Artfield Stúdió, Piliscsaba

Fotó: Huszti István
Artwork & design > Bachman

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás

Készült a Nemzeti Kulturális Alap és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával, a Mediawave Fesztivállal együttműködésben.
Fesztiváligazgató: Hartyándi Jenő; koordinátor: Pusker Péter


Ajánlók

Ken Waxman - Jazz Word (en)

Jonathan Glusman - Jazzman / Jazz Magazin (fr)

Olivier Acosta - Citizen Jazz (fr)

Franpi - Sun Ship (fr)

Mischa Andriessen - De Telegraaf *** (nl)

Jan-Jakob Delanoye - Kwadratuur ***1/2 (nl)

Tomasz Konwent - Multikulti Project (pl)

Márton Attila - Gramofon ***** (hu)

Aszódi Márk - Revizor (hu)

Végső Zoltán - Élet és Irodalom (hu)

Czékus Mihály - Gondola.hu (hu)

Márton Attila - Magyar Demokrata (hu)

Sinkovics Ferenc - Magyar Hírlap (hu)


3500 HUF 11 EUR

Jelenleg nincs készleten.


Dresch Mihály, Lafayette Gilchrist, Szandai Mátyás, Hamid Drake: Sharing the Shed

01 Shift one 4:36
02 Delicate Dancer 5:42
03 Le az utcán 5:53
04 Waves 3:10
05 Dried Goods 6:46
06 Naív 7:53
07 All in 8:33
08 Öreg ház ballada 6:11
09 The Night has a Thousand Eyes 6:02
10 Night Spirit 7:26
Teljes idő 62:12

A magyar etno-jazz vezető alakja, Dresch Mihály pályáján a változások fokozatosak, mostanában inkább tovább érleli, új hangszerelésben, más tempóban, más összefűzésekben tálalja gyönyörű témáit. Zenéjének megbabonázó intenzitása elmélyülésből, a konokságot súroló szigorú befelé figyelésből ered. A jelenlegi kollaboráció szinte példa nélküli a szaxofonos három évtizede töretlen, előre mutató pályáján, hacsak nem számítjuk kettősét legnagyobb példaképével, Archie Shepp-el, amely 2002-ben CD-n és néhány koncerten megvalósult.

A lemezen hallható kvartett történetének másik szála a Mediawave-re nyúlik vissza. A most húsz éves nyugat-magyarországi fesztivál zenei profilját ugyanannyira meghatározta Dresch, mint David Murray. Az év koncertje címet is kiérdemelt Black Saint kvartettben Lafayette Gilchrist zongorázott, dobosa, Hamid Drake pedig a fesztivál következő éveiben workshopokban is részt vett William Parkerrel. Innen nőtt ki az ambiciózus fiatal magyar altós, Tóth Viktor triója, Drake-kel és a kiváló bőgőssel, Szandai Mátyással – aki viszont Dresch régóta kikristályosodott zenekarának tagja. Dresch és Gilchrist párosítása Hartyándi Jenőnek, a Mediawave fesztivál-igazgatójának fordult meg először a fejében, közben viszont Szandai és Drake eléggé összebarátkoztak. A pontot az i-re a BMC, a magyarokat tudatosan nemzetközi pályán mozgató lemezcég tette fel a koncert tető alá hozásával, hasonlóan a Shepp-féle projekthez. Hosszú történet, messze vezetne, hogy az idei Mediawave zeneileg legizgalmasabb estje végül hogy került az őriszentpéteri pajtatető alá.

Ez a koncert inkább hasonlított Dresch korábbi felvételeire és fellépéseire, mint az emlékezetes Murray-félére a győri zsinagógában, pedig Dresch „amerikaiasabban” játszott, mint általában. Erre játéka – furulyán! – az All in című számban is jó példa. Gilchristről annyi mindent el lehet mondani amellett, hogy Monk igazi utódját látják benne sokan: a The New Volcanoes nevű nagyobb formációt vezeti, tavaly velük nyerte el a legjobb jazz album kategóriát az Independent Music Awards-on, de kisebb együttessel is turnézik és készít lemezeket. Tengerhullámok sodrását idéző ritmikájába, izgalmas kompozícióiba úgy karolt bele Dresch, mint régi jóbarátba hosszú évek után, holott akkor játszottak először együtt. Dresch – aki nagyon ritkán lép fel zongoristával – saját számaiba Gilchristtel viszont gospeles felhangokat vitt, a magyaros lüktetésű rubatók tetején. A kvartett jellege ebből állt össze, összekapaszkodásukból, ahogy „Matyi és Hamid” (akiket Dresch így konferált) külön szekciót alkotva mozogtak együtt, no meg persze Misi szárnyaló és Lafayette kiismerhetetlen szólóiból. Az a bizonyos pajta, mire felcsendült az Öreg ház ballada, már otthonossá vált mindenkinek.

Zipernovszky Kornél

Kapcsolódó albumok