Orientale lumen – Kelet világossága. Szent II. János Pál enciklikájának címét kölcsönözte mottóul a Szent Efrém Férfikar a budapesti Szent István Bazilikában 2012 decemberében elindított hangversenysorozatához. Az új kezdeményezést nagy siker övezte már az első évadban is, a férfikarnak és meghívott vendégeinek (Evgeny Nesterenko, Sebestyén Márta, Szabóki Tünde és Kocsis Fülöp püspök) a kimeríthetetlen gazdagságú bizánci liturgikus zenéből összeállított hang-áhítatait több ezren hallgatták meg. 2013 karácsonyára a BMC kiadó gondozásában – a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával – hasonló címmel válogatás CD jelent meg a 2012/13-as évad legemlékezetesebb pillanataiból.

Az Orientale lumen sorozat a második és harmadik évad során Budapest egyik legkedveltebb egyházzenei eseményévé nőtte ki magát: a közönség és a zenész-szakma egyaránt elismeri és látogatja a koncerteket. A férfikarnak sikerült további nemzetközi hírű előadókat felkérnie: először lépett föl Magyarországon Marie Keyrouz nővér, Nektaria Karantzi, Dragoslav Pavle Aksentijević, a Barilli Nőikar, s tíz év után ismét hallhatták a Moszkvai Pátriarkátus Ortodox Férfikarát és csodálatos perceket élhettek át Sebestyén Márta, Szabóki Tünde, Kocsis Fülöp püspök és Fokanov Anatolij vendégszereplései alkalmával. A Szent Efrém Férfikar két emblematikus, klasszikus orosz vegyeskari művet is megszólaltatott: Csajkovszkij Liturgiáját és Rachmaninov: Éjszakai virrasztását a Schola Cantorum Budapestiensis, illetve a NIKA Kamarakórus énekeseivel kibővülve adták elő.

A 2013-as és a 2014-es évadok nyolc emlékezetes estjének műsorából állt össze ez az album, melynek megjelenését ugyancsak a Magyar Fejlesztési Bank nagylelkű támogatása tette lehetővé.

Bolgár, görög, magyar, orosz, ószláv, ruszin, szerb és ukrán nyelven zengenek az imák, sok évszázad és sok nemzet, nép vallásos érzületét közvetítve a Szent István Bazilikában összegyűlt hallgatóságnak, nemegyszer bevonva őket is a közös énekes imádságba. Ezt az egyedi miliőt próbálja visszaadni a jelen válogatás, ezért a Bartók Rádió által a helyszínen rögzített felvételeket sorrendileg átszerkesztve, de technikai korrekciók nélkül adjuk közre.

Bubnó Tamás

---

Nektaria Karantzi
A görög egyházi ének és a görög tradicionális zene nemzetközi hírű előadója. Mestere a legkiválóbb görög etnomuzikológus: Chronis Aidonidis, akivel több CD-t is megjelentetett egyházi himnuszokból és vallásos népénekekből. Nektaria Karanzti a világ 12 országában koncertezett, mesterkurzusokat tartott a párizsi Sorbonne-on és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, valamint a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán.

Dragoslav Pavle Aksentijević
Szerb festőművész és énekes. Belgrádban végezte tanulmányait, s kezdetektől fogva nagy érdeklődést tanúsított a szerb egyházművészet vizuális és zenei ága iránt, amelyeknek ma elismert mestere hazájában. Énekesként fellépett Európa számos országában és az Egyesült Államokban, 10 CD-je őrzi tiszta és erőteljes, átható tenor-hangját.

Barilli nőikar, művészeti vezető: Tasić Katalin
A kórust Tasić Katalin karnagy alapította 1992-ben, s azóta is művészeti vezetője az együttesnek. Emellett a Kragujevaci Egyetem Bölcsészet- és Művészet Karának professzorasszonya. Kórusával sikeresen szerepelt a neves európai kórusversenyeken (Budapest, Debrecen, Graz, Linz, Róma, Várna), s hazájukban is nagy elismertségnek örvendenek. Tasić Katalin 1994-ben megkapta a Szerb Kulturális- és Oktatási Minisztérium „Arany Érdemrend” fokozatát, 1996-ban pedig a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny zsürije „Karnagyi Különdíjban” részesítette.

Sebestyén Márta
Azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta. Szinte nincs olyan ország, ahol Sebestyén Márta nem képviselte volna a magyar kultúrát, akár szólóban, akár zenésztársaival. Igazi kulturális nagykövete hazájának. Az UNESCO Békedíjas énekesnő minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet: „Liszt Ferenc-díj” (1991), „Kossuth-díj” (1999), „Prima Primissima-díj” (2003), „Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt” (2005). Olaszországban a Diploma alla Carriera és a Chinciano Fellini-díjjal tüntették ki. Énekelt a több Oscar-díjjal kitüntetett „Angol Beteg” c. filmben és a Deep Forest Grammy-díjas világzene albumán is. A Szent Efrém Férfi karral rendszeresen koncertezik.

A Moszkvai Orosz Patriarkátus Kórusa, művészeti vezető: Anatolij Grindenko
A Moszkvai Patriarkátus Kórusát 1983-ban alapította Anatolij Grindenko a Trojce-Sergijeva Lavrában, Moszkva mellett. Moszkvai tevékenységük mellett, ahol alapvetően templomi szolgálatot látnak el, világszerte koncerteznek. Az együttes tagjai mind elhivatott kutatói a férfikari kultúrának, akik vezető szerepet láttak el az ortodox egyházzene újrafelfedezésében a szovjet éra késői időszakában. A Szovjetunió összeomlásával lehetőségük nyílt, hogy ezt a zenei anyagot a nemzetközi közönséggel is megismertessék. Élő fellépéseik és lemezeik segítségével világszerte képviselik az orosz egyházzenét. Turnéztak Európában, Skandináviában, felléptek elismert fesztiválokon Utrechtben, Londonban, Maastrichtban, Barcelonában, Ravennában és a Les Folles Journées Fesztiválon Nancy-ban.

Fokanov Anatolij
Orosz származású magyar operaénekes, bariton. Tanulmányait a Novoszibirszki Zeneakadémián végezte, énekes, pedagógus és kóruskarmester szakon. Tanulmányai befejezése után a Novoszibirszki Operaház szólistája lett. Hazájában az operairodalom szinte valamennyi jelentős baritonszerepét elénekelte. Magyarországon először 1990-ben járt, majd a többszöri vendégszereplés után, 1992-től kezdve a Magyar Állami Operaház tagja. Oratóriuménekesként is elismert Magyarországon és külföldön egyaránt. Érdemes- és Kiváló Művész.

Kocsis Fülöp, NIKA Kamarakórus
A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke, szerzetes-pap. Szívügye a keleti keresztény egyházi ének magas szintű művelése és oktatása, istentiszteleti és hangverseny keretben történő méltó megszólaltatása. A Szent Efrém Férfikarral rendszeresen munkálkodnak együtt ezen a területen. 2009-ben görögkatolikus kántor-szakot indított a nyíregyházi Hittudományi Főiskolán, s ezzel felsőoktatási szintre emelte a hazai bizánci liturgikus énekoktatást. A NIKA Kamarakórusnak nyíregyházi teológusként alapító tagja a ’80-as években. Kispaptársaival és zenei pályára készülő főként Kodály Iskolás lányokkal Hudivók Marianna tanárnő kezei alatt formálódik a kis kórus. Magas szintű zenei igénnyel és lelkiséggel telt előadásuk a népszerű országos TV-vetélkedő, a Ki Mit Tud vokális kategoriájának 2. helyét eredményezi 1988-ban. A NIKA Kamarakórus ma is rendszeresen találkozik, nem elsősorban koncertező céllal, hanem a vokális kamarazenélés öröméért.

Szabóki Tünde
1989-ben zongoratanári diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében, majd a grazi Zene- és Előadóművészeti Főiskola dal, oratórium és opera tanszakán 1998-ban koncerténekesi diplomát szerzett. 1994 és 2000 között több nemzetközi énekversenyen nyer díjakat. Énekesi profiljában az oratórikus műfaj dominál, időről időre azonban operaelőadásokban is hallható. Rendszeres vendége a Nikolaus Harnoncourt nevével fémjelzett ausztriai Styriarte Fesztiválnak, 1997-ben a jeruzsálemi Bernstein Fesztivál szólistája, 2001-ben a berlini Musik-Biennale-n, valamint a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a Luzerni Fesztiválon vendégszerepelt. Az utóbbi években állandó szólistája a Budapesti Wagner Napoknak, s rendszeresen énekel főszerepeket a Magyar Állami Operaház előadásain.

Angol fordítás: Bubnó Lőrinc, Richard Robinson

---

CD 1

01. Harang-ima I

02. Pável Csesznokov (1877-1944): Esti áldozat
„Igazodjék föl az én imádságom, miként a tömjénfüst, a Te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt.” Az esti istentisztelet imája a 140. zsoltár szavait idézi, a nagy orosz mester remekművében.
Oleg Kovaljev diakónus / A Moszkvai Patriarchátus Orthodox Kórusa / Szent Efrém Férfikar / vez. Anatolij Gridenkó

03. XVI. századi ismeretlen szerző: Velünk az Isten
„Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek és térjetek meg, mert velünk az Isten.” A karácsony éjjeli istentisztelet kezdő éneke a 16. századi orosz „gyemesztvennij polifónia” egyik szép megfogalmazásában.
Oleg Kovaljev diakónus / A Moszkvai Patriarchátus Orthodox Kórusa / vez. Anatolij Gridenkó

04. Krisztus születik
„Krisztus születik, dicsőítsétek, Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek!” A görög és a magyar liturgikus dallamvilág „felelget” egymásnak Himnuszköltő Szent Kozma (8.sz) karácsonyi dicsőítő énekében, melyet az egész ünnepkörben énekelnek.
Nektaria Karantzi / Szent Efrém Férfikar

05. Mikor Máriához az Isten angyala… moldvai népének
Az angyali üdvözlet elbeszélése, meghatóan szép csángó-magyar népénekben.
Sebestyén Márta / Szent Efrém Férfikar

06. Karácsonyi harang-ima

07. Kelj föl keresztény lélek… moldvai népének
A földre szállt és jászolban fekvő Úrjézus imádására hívó csángó-magyar népének.
Sebestyén Márta

08. Bubnó Márk (1981) feld.: Ó, szép Jézus
Az újesztendőre békességet és áldást kérő magyar népi imádság.
Sebestyén Márta / Szent Efrém Férfikar

09. Bubnó Márk (1981) feld.: Kicsi lány
Tradicionális bolgár karácsonyi kántáló ének.
Philip György / Bubnó Márk

10. Philipp György (1982) feld.: Ének, énekecske
Ukrán újévköszöntő dalocska, egyszerű és kedves kántáló ének.

11. Leszja Dicsko: Dicsérd lelkem az Urat
„Dicsérd én lelkem az Urat, dicsérem az Urat életemben, dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.” Az ukrán zeneszerzőnő szoprán szólóra és férfi karra komponált művének részlete, a Szent Liturgia második antifonája.
Szabóki Tünde / Szent Efrém Férfikar

12. Pjotr Csajkovszkij: Hiszekegy
A nagy orosz romantikus mester 1878-ban komponálta meg Aranyszájú Szent János liturgiáját. 1877-ben ezt írja egyik levelében: „Számomra (a liturgia) rengeteg költői szépséget hordoz. Gyakran látogatom a délelőtti istentiszteletet; Aranyszájú Szent János liturgiája véleményem szerint egyike a leghatalmasabb művészeti alkotásoknak. Ha fi gyelmesen követjük a szolgálat menetét – megfejtve minden egyes rítus értelmét –, képtelenség áhítat nélkül maradnia lelkünknek a mi ortodox istentiszteleteiken. Ugyanígy szeretem az esthajnali istentiszteleteket is. Szombaton elindulni valami ősi, kicsi teplomba, állni a tömjénfüsttel belengett félhomályban, magamba mélyedni és keresni magamban a válaszokat az örök kérdésekre: miért, mikor, hová, minek, és feleszmélni a gondolataimból, mikor a kórus énekelni kezd: „Ifjúságom óta sok szenvedély támad engem”, és átadni magam e zsoltár elragadó költészetének, valamiféle emelkedettséggel átszellemülni, amikor kinyílik a Királyi Ajtó és felhangzik: „Dicsérjétek az Urat a mennyekből!” - ó, mindezt én rettenetesen szeretem, ez az egyike az én legnagyobb örömeimnek!
Cser Péter / Schola Cantorum Budapestiensis / Szent Efrém Férfikar

13. Pjotr Csajkovszkij: Kerub ének
A Szent Liturgia áldozati részének bevezető éneke. „Kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk és az elevenítő Háromságnak háromszorszent éneket ajánlunk, tegyünk félre mostan minden földi gondot. Mert a mindenek Királyát fogadjuk, kit láthatatlanul hordoznak az angyali rendek. Alleluja”.
Schola Cantorum Budapestiensis / Szent Efrém Férfikar

14. Interludium harangokra, fára és fémekre

15. Dimitrije Golemović (1954): Két tétel az Előszentelt Liturgiából
A Keleti Egyház nagyböjt szerdáin és péntekein végzett istentisztelete az Előre megszentelt Áldozat liturgiája. A szerb mester ciklusából a Vkusite i vidite (Ízleljétek és lássátok mily jó az Úr) és a Da ispolnjatsja (Teljenek be ajkaink dicséreteddel) kezdetű imák hangzanak el.
Barilli Nőikar – Pozarevac, vezényel: Tasić Katalin

16. 15. századi Lambadarios kézirat: Kratima (105.zs.)
A középkori bizánci liturgikus gyakorlat egyik műfaja a Kratima (görögül Terirem), szavak nélküli dicsőítés, mely az istentiszteleteken az egyes imák között hangzott el, valójában az egyes részek, cselekmények közötti idő kitöltésére szolgált.
Dragoslav Pavle Aksentijević / Szent Efrém Férfikar

17. Slavite Gospoda jer je dobar: Hagyományos szerb éneklésmód (135.zs.)
Az Orientale lumen sorozat hangversenyein időnként a közönség is bekapcsolódik az éneklésbe. Most ez hallható: a 135. zsoltár visszatérő refrénjét: „Mert örökkévaló az Ő irgalmassága…” együtt éneklik az előadókkal. Az Athos-hegy hagyományos, váltakozó éneklési módját megidéző zsoltározás.
Barilli Nőikar – Pozarevac, Szent Efrém Férfikar és a közönség

18. Dragoslav Pavle Aksentijević lejegyzése Jefrem Ksiropotamski, Athos-hegyi szerzetes éneklése nyomán: Se imnúmen (Téged éneklünk)
A Szent Hegy (Hagion Oros) ősi zenei világába vezet a Szent Liturgiából való himnusz: „Téged éneklünk, téged áldunk, néked hálát adunk, Urunk, és imádunk téged Istenünk.”
Dragoslav Pavle Aksentijević / Szent Efrém Férfikar


CD 2

01. Harang-ima I

02. Alexander Grecsanyinov (1864-1956): Hiszekegy
A jelentős orosz mester Credo-ja nagy hatású, drámai és erőteljes megfogalmazású kompozíció, bariton szólóra és férfikarra.
Fokanov Anatolij / Szent Efrém Férfikar

03. Harang ima II

04. Áldom az Urat minden időben
„Áldom az Urat minden időben!” – Dávid, a királyi próféta 33. zsoltára. A végén hallható egy „terirem” (szláv nyelveken: Kratima, ld. 1.CD, 16.tr.), ami a bizánci liturgikus zenében szavak nélküli dicsőítést jelent. A görög hagyomány szerint a terirem az angyalok beszédére hasonlít, vagy más értelmezés szerint egy altató, amit az Istenszülő a fiának énekel.
Nektaria Karantzi

05. Szimantron (faharang) ima

06. Pável Csesznokov: Ne vess el engem (70.zs.)
„Ne vess el engem az öregség idején, midőn megfogyatkozik erőm, ne hagyj el engem.” Az orosz egyházzene kiemelkedő jelentőségű komponistájának mélybasszus (basso profondo) szólókra alapuló műve különlegesen szép imádság.
Domahidy László / Silló György / Szent Efrém Férfikar

07. Harang-ima III

08. Szergej Rahmanyinov (1873-1943): Boldog férfiú (1.zs.)
Az Op.37-es Éjszakai virrasztásból három zsoltár-tétel hangzik el. Néhány hét alatt írta meg Rachmaninov ezt a nagyszabású kórusciklust. „Boldog ember, ki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, s nem vegyül a zúgolódók közé”. Így kezdődik az első zsoltár, melynek versei között háromszoros alleluja, a végén pedig a doxologia hallható.
Nika Kamarakórus / Szent Efrém Férfikar

09. Szergej Rahmanyinov: Áldjad én lelkem az Urat (103. zsoltár)
A nagy mű második tételében a 103.zsoltár verseit idézi fel a szerző: „Áldjad én lelkem az Urat, Uram, Istenem fölötte fölséges vagy, dicsőségbe és ékességbe öltöztél”. Alt szólista a zsoltáros a kórus „hangszőnyege” fölött.
Rajk Judit / Nika Kamarakórus / Szent Efrém Férfikar

10. Szergej Rahmanyinov: Dicsérjétek az Úr nevét (134/135. zsoltár)
Az Éjszakai virrasztás nyolcadik tétele, lendületes, ujjongó kompozíció: „Dicsérjétek az Úr nevét, Alleluja. Dicsérjétek, szolgák, az Urat, Alleluja. Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. Alleluja.
Nika Kamarakórus / Szent Efrém Férfikar

11. Interludium láncokra és fémekre

12. Szűzanya siralma
A Szűzanya görög nyelvű lamentációja, szívbemarkolóan fájdalmas éneke, Ciprus szigetének népi hagyományából.
Nektaria Karantzi

13. Látván Krisztus föltámadását (a reggeli istentisztelet imája)
„Látván Krisztus föltámadását, az egyedül bűnnélküli Úrjézust imádjuk. Kereszted előtt leborulunk Krisztus és szent föltámadásodat dicsőítjük. Mert te vagy a mi Istenünk kívüled mást nem ismerünk, a Te nevedet nevezzük. Jertek minden hívek, hajoljunk meg Krisztus szent feltámadásának, mert a kereszt által lett az egész világ öröme. Mindenkor áldva az Istent, magasztaljuk az ő föltámadását, mert a megfeszíttetést elszenvedvén, halállal megrontotta a halált.”
Kocsis Fülöp

14. XVI. századi ismeretlen szerző: Kerub ének
Ismét a híres orosz gyemesztvennij polifóniából idézünk, amely zeneileg talán leginkább a nyugati Notre-Dame polifóniával (13.sz.) rokon, szerkesztésmódjában és hangzásában egyaránt. A liturgikus szöveg megegyezik az 1. CD 13. trackjénél találhatóval.
A Moszkvai Patriarchátus Orthodox Kórusa / Anatolij Grindenkó

15. Harang-ima IV

16. Dmitrij Bortnyanszkij (1751-1825): Téged Isten dicsérünk
Milánói Szent Ambrus püspök (4.sz.) hálaadó himnusza zárja az Orientale lumen műsoraiból összeállított válogatást, Bortnyansky helyenként virtuóz énekes teljesítményt kívánó, máshol fi noman áradó művében: „Isten, téged dícsérünk, téged Úrnak vallunk…”
A Moszkvai Patriarchátus Orthodox Kórusa / Szent Efrém Férfikar / Anatolij Grindenk