Ambrozián énekek vízkeresztre

Milánó pátriárkai városa a nagy egyháztanító püspökre, Szent Ambrusra vezette vissza liturgiáját és liturgikus zenéjét. A róla ambroziánnak nevezett liturgia nővére volt a rómainak, sok vele közös de sok eltérő vonással is. Hanglemezünk anyaga a vízkereszti misének és az ünnep vecsernyéjének zenéjét mutatja be.

A mise a római introitushoz hasonló, de zsoltár nélküli ingressával kezdődik (1). Az olvasmány után igen díszes zsoltárrészletet (3), majd alleluját (4) hallunk. Az alleluja a visszatéréskor hosszú, önálló melizmával, vagyis szöveg nélküli dallammal, mondjuk így, áriával egészül ki. Az ambrozián mise sajátsága az evangélium előtt és után elhangzó antifona (5, 7). Magát az evangéliumot (6) érdekes tónuson recitálják, előtte pedig figyelmeztető intelmek hangzanak el. Vízkereszt miséjében az evangélium után hirdették ki recitálva, hogy az adott évben melyik napra esik húsvét ünnepe. A felajánlási ének (9) ismét terjedelmes melizmával bűvül ki. A kenyértörés az ambrozián misében a Miatyánk előtt van, s külön ének, az ún. confractorium kíséri (11). Az áldozási ének, melynek neve transitorium, kissé egyszerűbb szövetű a gregorián megfelelőjénél (13).

Az ambrozián zenében a gregoriánhoz képest sokkal dúsabb a díszítmény, a melizmatika. Gyakori, hogy egy-egy szótagon megállva ott hosszú, jól tagolt, szöveg nélküli dallamok iktatódnak be. Ugyanakkor igaz, hogy az egyszerű műfajokban, például a zsolozsma antifonában az ambrozián még a gregoriánnál is egyszerűbb. Különös, de vonzó sajátsága az ambrozián éneknek a hangnemek használata, egy-egy szokatlan hangköz, főként az úgynevezett tritonus (például f-h) exponálása.

A mise állandó részeit egy kora reneszánsz milánói dómkarmester, Franchino Gafurio (1451–1522) karácsonyi kompozíciójából vesszük. Korának neves zeneelmélet tudósa volt, művei pedig, ha nem is érik el az elismert nagy zeneszerzők színvonalát, tisztesen megírt, érdekesen hangzó többszólamú darabok. Az ingressa után a Gloriát (2), az offertorium előtt a Credot (8), utána a Sanctust (10), a kenyértörési és áldozási ének között pedig az Agnust énekeljük (12). Mind a Sanctus és az Agnus, mind a hanglemez végére került Kyrie szövege karácsonyi témájú betétekkel, úgynevezett tropusokkal bővül.

Míg a mise liturgikus szerkezete nagyjából megfelel a római misének, a vesperás rendje és zenei anyaga már jelentősen különbözik attól. A vesperás három részből áll: a lámpagyújtás szertartásából, a zsoltározásból és a szertartáshoz csatlakozó körmenetből.

A lámpagyújtás szertartása alatt egy bevezető antifonát (14), utána egy himnuszt (15), majd pedig egy felelő éneket, responzóriumot (16) énekelnek. A himnusz (melynek itt csak első felét énekeljük) Szent Ambrus költeménye. A responzórium betétes díszítményeit a régi Milánóban gyermekek énekelték.

A zsoltározó részből a hanglemezen egyetlen antifonát éneklünk egy rövid zsoltárrészlettel (17), majd Mária hálaénekét, a Magnificatot, szintén rövidítve (18). Ez a második rész egy könyörgéssel zárul (19).

A körmenet egy rövid zsoltárrészlettel, az úgynevezett psalmellussal indul (20), ezt énekelve vonulnak át a keresztelő templomba, ahol először egy díszes „Responsorium in baptisterio” hangzik el (21), majd Zakariás hálaénekének, a Benedictusnak egy részlete (22). A stációt könyörgés zárja (23), majd újabb psalmellussal (24) vonulnak vissza a keresztelő templomból a dómba.

Az ambrozián vesperás Kyriével fejeződik be, ezért Gafurio miséjének Kyrie tételét ide, a hanglemez végére illesztettük (25).

Dobszay László