Eötvös Péter új szerzői lemezén három mű hallható, amelyek mind kissé különböző és rendhagyó módon viszonyulnak a concerto műfajához. Ez leginkább a zeneszerzői hozzáállásban jelentkezik, amely mindhárom darabban sajátos, és egyedi megoldásokat eredményez.
A Fermatát kifejezetten a pandémia inspirálta. A 18 perces darabot előadó ensemble-t 5 fafúvós, 3 rézfúvós hangszer, zongora, egy ütős és vonósötös alkotja. Bemutatója 2022. március 6-án volt a Budapest Music Centerben, az UMZE együttest Vajda Gergely vezényelte. Eötvös Genfből követte a pandémia napi sokkoló híreit, amelyek drámai gyorsasággal változtatták meg világunkat.
A darab formarészei „zenei helyzetjelentések”, reakciók a történésekre, ahol minden új zenei anyag tragikus hirtelenséggel állítja le az előzőt. Így az egymást követő részek ugyan egymásból robbannak ki, mégsem egymás következményei, nem alkotnak a hagyományos értelemben vett folyamatot. Ez  szimbolizálja a megszokott életvitel leállását, az abból fakadó bizonytalanságot, hogy sem azt nem tudni, honnan jön, amit átélünk, sem azt, merre tart. A mű nemcsak a címben („Megálló”) utal a pandémiára, hanem az előadók színpadi elhelyezésével is. A három concertáló csoportot alkotó 15 előadó egymástól másfél méter távolságra áll vagy ül, – ahogyan azt a pandémiai óvintézkedések előírták –, a  megszokottól eltérő elhelyezkedés új és egyedi hangzásképet, zenei kisugárzást eredményez.
A Respond Eötvös korábbi brácsaversenyének, a Replicának az újragondolása. A mű 16 perces, az eredeti 49 tagú zenekar 32 zenészre redukálódott. A bemutató 2022. január 9-én volt a berlini Boulez Saalban, Yulia Deyneka és a Berlini Staatskapelle előadásában, James Gaffigan vezényletével. Magyarországon a darabot a Concerto Budapest mutatta be 2023-ban a MÜPA színpadán, a szerző vezényletével. Míg a Fermatában mintegy kívülről szemléljük a világ történéseit, a Respond-ban az emberi lélek belső szemlélése a jellemző. A kompozíció Eötvös első operája, a Három nővér három búcsújelenetére épül. Az imádott személytől vett búcsú végtelen szomorúsága, az új életszakasz kiszámíthatatlansága, bizonytalansága, együtt a helyzetbe való tehetetlen belenyugvással, adja a kompozíció végig tragikus tónusát.
Míg a Fermatában a „tudósító-kommentáló”, a Respond-ban a lelki folyamatokat belülről szemlélő  zeneszerzői attitűd a jellemző, a Cziffra Psodiában a „történetmesélés” válik meghatározóvá. A Cziffra  György 100. születésnapja alkalmából kapott felkérés sok személyes emléket hozott elő Eötvösben.  Édesanyja révén – aki szintén Kéri-Szántónál tanult zongorázni, mint Cziffra – gyerekkora óta ismerte a nagy zongoraművészt. Cziffra élete sikerekkel és tragédiákkal telt el. A csillogó művészi karriert egy  kényszermunkatáborban töltött időszak törte ketté, ahová az 50-es években első, sikertelen  disszidálási kísérlete után deportálták, és ahol tönkrement a keze. Szabadulása után Eötvös édesanyja is segítette az újrakezdésben, majd az 1956-os, sikeres disszidálás után a Párizs melletti Senlisban való letelepedés újra a magasba emelte. Itt hozta létre a Cziffra Alapítványt, amely sok fiatal művésznek nyújtott jelentős segítséget. Ez a drámai és rapszodikus élet drámai és rapszodikus zongoraverseny írására ihlette Eötvöst. (Ahogyan ő megfogalmazta: „Cziffra élete maga is egy Liszt rapszódia”. Ez egyben magyarázat a műben található liszti asszociációkra.) A négytételes, mintegy félórás kompozícióban megjelenik a börtön kőbányájában végzett munka éppúgy, mint a nyilvánosságtól való elzárás meditatív állapota. Míg a tutti szakaszokban a zenekar a külső világ megjelenítője, a folyamatot megállító zongora-kadenciák a magányos, lelki történéseket szimbolizálják, ahol nincs helye semmilyen csillogásnak.
A zenei anyag Cziffra francia nevének betűit ülteti át akkordokká és skálákká, a 100. születésnapot a 100-as metronómjelzésű tempó csempészi be a műbe. A hangszerelésben fontos szerepet kap a cimbalom, Cziffra édesapjának hangszere, valamint a tételek végén hallható szólóhegedű, amely tisztelgő, személyes üzenetet hordoz. A mű bemutatója Budapesten volt, 2021. november 5-én, a szólista Balázs János volt, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarát Mikko Franck vezényelte. A szerző a darabot Balázs Jánosnak és a zongorista művészeti vezetésével működő Cziffra György Fesztiválnak dedikálta.
Eötvös Péter ezen a lemezen hallható zenéjét a sok tapasztalat adta bölcs leegyszerűsödés és letisztulás jellemzi. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbnak tűnik számára a hangszerelés, amelynek jelentősége már egyenrangúvá válik a motivikáéval. Olyan szerző műveit halljuk, aki számára a nem elég gondosan megfogalmazott mondanivaló nem ad világos jelentést. A művekben különös jelentőségre tesznek szert olyan jellemző elemek, mint a Fermata megállásai, a Respond kürtmeneteinek a „Les Adieux”  motívumára emlékeztető szomorúsága, és a kadenciák személyes, magányos belső monológjai a Cziffra Psodiában.

Tihanyi László


Eötvös Péter 

Zeneszerző, karmester, zenepedagógus. Mindhárom aktivitását a legmagasabb fokon jegyzik világszerte.
A 20/21. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója.
Stockhausennel és Boulezzel a 70-es évektől szoros munkakapcsolata volt.
Az Ensemble Intercontemporain vezető karmestereként kortárs zeneszerzők műveinek százait mutatta be.
Nagy jelentőséget tulajdonít a fiatal zeneszerzők és karmesterek továbbképzésének, ebből a célból Magyarországon létrehozta az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapitványt, amely évtizedek alatt  számos fiatal művész pályáját indította el.
Világszerte ismert és elismert zeneszerző. Európa legkiválóbb zenekarai, világhirű szólisták és operaházak rendelnek tőle új műveket. 13 operát, 20 versenyművet és számos zenekari és kamara darabot komponált. Műveinek előadását gyakran maga vezényli.
Műveinek nagy része elérhető CD-n, főleg a BMC Records kiadásában.