Dobozy Borbála J.S. Bach: Das Wohltemperierte Klavier I (2CD)

BMCCD275 2019

„A művek műve” (Robert Schumann); „A zongorairodalomnak s a zongorapedagógiának szinte versenytárs nélküli, örök értékű kincse” (Bartha Dénes). Ehhez hasonló, elragadtatott szavakkal értékelték a muzsikusok és a zenetörténészek Johann Sebastian Bach kétkötetes művét a keletkezése óta eltelt közel 300 év során...


Előadók

Dobozy Borbála - csembaló


Produkciós adatok

Felvétel: Phoenix Studio, Diósd, 2018. június
Zenei rendező: Tóth Ibolya
Hangmérnök: Bohus János
Digitális editálás: Boros Ádám

Borító: Huszár László / Greenroom 

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás 

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap


Ajánlók

Malina János - Revizor (hu)

Fittler Katalin - Gramofon (hu)

Komlós József JR - Alföldi Régió Magazin (hu)


4500 HUF 13.92 EUR

J.S. Bach: Das wohltemperierte Klavier I – CD1 Praeludien und Fugen I-XII. BWV 846-857

01 Praeludium in C 2:09
02 Fuge in C 1:59
03 Praeludium in c 1:41
04 Fuge in c 1:41
05 Praeludium in Cis 1:28
06 Fuge in Cis 2:45
07 Praeludium in cis 2:28
08 Fuge in cis 3:57
09 Praeludium in D 1:27
10 Fuge in D 2:00
11 Praeludium in d 1:40
12 Fuge in d 2:02
13 Praeludium in Es 3:47
14 Fuge in Es 1:58
15 Praeludium in es 3:15
16 Fuge in dis 4:48
17 Praeludium in E 1:23
18 Fuge in E 1:25
19 Praeludium in e 2:26
20 Fuge in e 1:26
21 Praeludium in F 1:19
22 Fuge in F 1:30
23 Praeludium in f 1:53
24 Fuge in f 4:10
Teljes idő 114:46

J.S. Bach: Das wohltemperierte Klavier I – CD2 Praeludien und Fugen XIII-XXIV BWV 858-869

01 Praeludium in Fis 1:33
02 Fuge in Fis 2:12
03 Praeludium in fis 1:20
04 Fuge in fis 3:33
05 Praeludium in G 1:05
06 Fuge in G 3:13
07 Praeludium in g 2:15
08 Fuge in g 1:55
09 Praeludium in As 1:29
10 Fuge in As 2:23
11 Praeludium in gis 1:44
12 Fuge in gis 3:04
13 Praeludium in A 1:22
14 Fuge in A 2:44
15 Praeludium in a 1:23
16 Fuge in a 5:54
17 Praeludium in B 1:26
18 Fuge in B 2:05
19 Praeludium in b 2:20
20 Fuge in b 2:54
21 Praeludium in H 1:01
22 Fuge in H 2:11
23 Praeludium in h 5:01
24 Fuge in h 6:02
Teljes idő 114:46

Online terjesztők listája



JOHANN SEBASTIAN BACH: DAS WOHLTEMPERIERTE KLAVIER

„A művek műve” (Robert Schumann); „A zongorairodalomnak s a zongorapedagógiának szinte versenytárs nélküli, örök értékű kincse” (Bartha Dénes). Ehhez hasonló, elragadtatott szavakkal értékelték a muzsikusok és a zenetörténészek Johann Sebastian Bach kétkötetes művét a keletkezése óta eltelt közel 300 év során.

E rendkívüli jelentőségű sorozatot a zeneszerző ugyan nem tette közzé nyomtatásban, de a halálát követő 50 évben kéziratos másolatok tucatjai készültek róla, 1800-ban pedig egyszerre három kiadó is megjelentette. A sorozat két kötetének mindegyikében 24 prelúdium és fúga található, az összes dúr és moll hangnemben, félhangonként emelkedő sorrendbe rendezve – a maga korában egyedülálló vállalkozás. (Bár voltak előképei, mindenekelőtt J. C. Fischer Ariadne musica című orgonamű-sorozata, ám Fischernél csak 20 prelúdium és fúga szerepel, s az ő műve sokkal rövidebb, egyszerűbb, kimondottan tanítási célra készült darabokból áll.)

„Das wohl temperirte Clavier” – ez áll az 1. kötet 1722-ben keletkezett szerzői kéziratának élén, s a címlapszöveg folytatásából kiderül, hogy Bach mit értett a „jól temperált” kifejezés alatt: olyan hangolási szisztémát, amelyben mind a 24 hangnemben játszani lehet. Ezt sokan a ma általánosan használt, ún. egyenletes temperálással azonosítják, amelyben minden dúr-, illetve moll-hangnem egyformán szól. Ezt a hangolási rendszert ugyan már a 16. századtól ismerték, ám Bach korában több olyan enyhén egyenlőtlen temperálás is létezett, amely szintén alkalmas volt a sorozat darabjainak megszólaltatására. A 18. században német nyelvterületen a „clavier” szó háromféle dolgot is jelenthetett:1) billentyűzetet (klaviatúrát), 2) a halk hangú, dinamikai árnyalásra képes házi hangszert, a klavikordot, 3) általában billentyűs instrumentumot. Bach itt valószínűleg a legutóbbi értelmében használta e kifejezést, mert bár a sorozat sok darabja jól hangzik klavikordon is, a fúgák belső szólamainak finom rajzolata talán mégis a csembalón érvényesül a leginkább, s ez az a hangszer, amelyen valamennyi prelúdium és fúga egyformán meggyőzően szól.

Az 1722-es szerzői kézirat, amely a Wohltemperiertes Klavier I. kötetének teljes anyagát tartalmazza, hosszú alkotói folyamat összegzése. A kötet tizenegy prelúdiumának korai változata szerepel már a Bach legidősebb fia, Wilhelm Friedemann számára készült kottáskönyvecskében (elképzelhető, hogy a zeneszerző először prelúdiumok sorozatát tervezte, s a fúgákat csak később kapcsolta hozzájuk), a stíluskülönbségek alapján pedig feltételezhető, hogy más tételeknek is voltak korábbi verziói. (Bach később, az 1720-as és 30-as években is még legalább kétszer revideálta a sorozat egyes tételeit.) A II. kötet anyaga még tágabb időintervallumot ível át: egyes tételek még az első lipcsei időszakra, az 1720-as évek közepére nyúlnak vissza, a legtöbb prelúdium és fúga azonban 1735 után keletkezhetett. A teljes sorozat az első kötetnél mintegy húsz évvel később, az 1740-es évek első felére készült el, s ezt is követte még későbbi revízió.

Bár a Wohltemperiertes Klavier ma is a magasabb fokon álló zongorista-növendékek mindennapi kenyere, fontos pedagógiai szerepe mellett legnagyobb jelentőségét zenei tartalmának szinte enciklopédikus gazdagsága, a különböző tételtípusok, szövésmódok és karakterek sokfélesége, a formai szigorúság és szabadság, az archaikus és a Bach korában legmodernebb stílusok egymásmellettisége adja. Mindkét kötetben vannak olyan prelúdium–fúga párok, amelyek feltehetően különböző időben keletkeztek (a II. kötetnek például az Asz-dúr prelúdium az egyik legkésőbbi, a fúga az egyik legkorábbi tétele).

A prelúdiumok között találunk improvizatív, akkordfelbontásos, igazi „előjáték”-karakterű tételeket (például I/C-dúr, I/c-moll, I/G-dúr), a két-, illetve háromszólamú invenciókhoz hasonló zenéket (I/Fisz-dúr, II/disz-moll, illetve I/A-dúr), gazdagon díszített Adagiót (I/esz-moll), Arcangelo Corelli triószonátáinak stílusát kölcsönvevő Andantét (I/h-moll), Vivaldit idéző concerto-stílusú (II/d-moll, II/H-dúr) tételeket, táncos (gigue-) lejtésűeket (II-Esz-dúr, II/A-dúr), modern, „gáláns” stílusúakat (I/Asz-dúr, II/f-moll), de a Máté-passió nyitókórusát előlegezőt is (I/b-moll). A fúgák legalább olyan sokfélék, mint a prelúdiumok, a szerkesztés és a stílus tekintetében is: a 17. században gyökerező, archaikus tételek (II/E-dúr, II/g-moll), a Kunst der Fuge közelségét jelző, szigorúan szerkesztettek (II/H-dúr), s szabadabb felépítésűek (II/A-dúr) egyaránt jelen vannak a gyűjteményben. És ami talán a legmeglepőbb: a fúgák is lehetnek gáláns stílusúak (II/F-dúr, II/f-moll).

Bár ez a sokszínűség a Wohltemperiertes Klavier egészére jellemző, a két kötet keletkezése között eltelt idő mégis észrevehető különbségeket is eredményezett: az első kötetben több a négyszólamú fúga, és a gyűjtemény két ötszólamú fúgája (cisz-moll és b-moll) is itt található; a második kötetben viszont több a gáláns tétel, a prelúdiumok sokszor hosszabbak, szinte a fúgával azonos súlyúak, és megformálásuk gyakran a két vagy háromrészes, ismétléses preklasszikus szonátatételekéhez hasonló (míg az I. kötetben csupán egy, addig a másodikban tíz ilyen prelúdium szerepel).

A Wohltemperiertes Klaviert a Bach utáni zeneszerző-generációk is nagy becsben tartották: ott volt többek között Beethoven és Schumann zongoráján; számos komponistát inspirált hasonlóan elrendezett sorozatok megírására (a legismertebb közülük Chopin 24 prelűdje és Sosztakovics 24 prelúdium és fúgája), Bartók Béla pedig a 20. század első éveiben, zeneakadémiai tanárként elkészítette belőle a maga instruktív, pedagógiai célú közreadását. Bach monumentális alkotása ma is megkerülhetetlen, kimeríthetetlen forrás, nem csak a billentyűs- és zeneszerző-növendékek, illetve hivatásos muzsikusok, de minden zenekedvelő számára.

Péteri Judit


DOBOZY BORBÁLA felsőfokú csembalótanulmányait Zuzana Růžičková vezetésével a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Zeneakadémián folytatta nála. A következő években a historikus előadói gyakorlatot tanulmányozta: először a salzburgi Mozarteumban Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner irányításával. Ezután még egy évig tanult a zürichi Zeneakadémián Johann Sonnleitner tanítványaként.

1983-ban díjat nyert a belgiumi Brugge-ben rendezett nemzetközi csembalóversenyen. Kurzusokat tartott Magyarországon, Norvégiában, Németországban, Ausztriában, Fehéroroszországban, Szlovéniában, Szerbiában. 2005-2013-ig a franciaországi Thoiryban évente megrendezésre kerülő „Brillamment baroque” régizenei kurzus tanára volt.

Európa legtöbb országában és az USA-ban koncertezett, rádió-, TV- és lemezfelvételeket készített.

Dobozy Borbála művészi tevékenysége középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, beleértve összes zenekari és kamaraművét is. 2010-ben Csehországban megjelent Goldberg Variációk-felvétele komoly elismerést váltott ki. A Hudební rozhledy cseh szaklap hasábjain így méltatták: „Az előadó nemcsak technikailag tökéletesen felkészült, ami lehetővé teszi, hogy a legnehezebb variációkat is varázslatos könnyedséggel játssza, de Bach zenéje iránt is tökéletes érzékkel rendelkezik. Átgondolt interpretációja az idővel való bánásmódján, az egyes variációk tempóin és részletesen kimunkált artikulációján alapul, ami a műveknek még több lendületet ad… a legmagasabb előadói színvonalat képviseli.”

Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is. Több magyar zeneszerző – Arányi-Aschner György, Balázs Árpád és Hidas Frigyes – komponált már számára műveket, így számos ősbemutató fűződik a nevéhez. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia docense, a csembalóosztály vezetője.

Gottlieb Muffat műveit tartalmazó albuma (Componimenti musicali per il cembalo) 1992-ben elnyerte a Hamburgi Német Lemezkritikusok Díját. 2011-ben Liszt Ferenc-díjat kapott. 2013-ban DLA doktori fokozatot szerzett. Disszertációja „Georg Anton Benda és csembalószonátái” címmel magyar és cseh nyelven könyvalakban is megjelent (Magyar Kultúra Kiadó, 2014 és 2016) 2017 júniusa óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának levelező tagja.

Kapcsolódó albumok