Szervánszky Péter Bartók Béla: II. hegedűverseny

BMCCD253 2019

Elég csak meghallgatnunk a Hegedűverseny kezdetét, hogy Szervánszky Péter játékának elementáris és szenvedélyes szépségéből megérezzük egy rendkívüli művész jelenlétét. Ez a felvétel az ő emlékműve.

Ronald Cavaye


Előadók

Szervánszky Péter - hegedű
Székesfővárosi Zenekar
vezényel: Ferencsik János


Produkciós adatok

A röntgenlemezre rögzített felvételt Makai István készítette a Pesti Vigadóban, 1944. január 5-én.
Hangrestauráció: Erdélyi Péter

Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás

Készült az MTVA-val együttműködésben, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával


Ajánlók

delarue - newyorkmusicdaily.wordpress.com (en)

Santiago Martín Bermúdez - Scherzo - excepcional (es)

Kovács Ilona - Gramofon (hu)

Malina János - Revizor (hu)

Fittler Katalin - Parlando (hu)

Komlós József JR - Alföldi Régió Magazin (hu)


3500 HUF 11 EUR

Bartók Béla: II. hegedűverseny

01 Allegro non troppo 10:06
02 Andante tranquillo 10:47
03 Allegro molto 10:39
Teljes idő 35:33

Online terjesztők listája



„Szervánszky páratlan előadása révén Bartók Béla 2. hegedűversenyének első előadása zseniális és mesteri formát öltött. Stílusa, árnyaltsága, s az általa teremtett zenei atmoszféra Bartók óhajának tökéletes kifejezése volt.”
Pesti Hírlap (Budapest)
 
„Szervánszky a legnagyobb tudású hegedűsök egyike, rendkívül könnyed a vonókezelése, gazdag és telt hangon hegedül.”
Wiener Kurir (Bécs, Ausztria)
 
„Szervánszky Péter úgy játszotta el Bartók Béla hegedűre írott mesterművét, ahogy sok éve nem hallottuk már. Tökéletes volt, valóságos élvezet volt minden hangja.”
Musical Opinion (London, Anglia)

„Mestere hangszerének, játéka kivételes technikai felkészültségről tanúskodik. Káprázatosan zengő hangon hegedül, vonókezelési képessége valami egészen rendkívüli.”
Le Journal de Geneve (Genf, Svájc)
 
„Számára a virtuozitásnak nincsenek titkai, ugyanakkor csodálatosan meghitt kapcsolatban van minden apró részlettel, amelyek az igazi muzsikálást teszik.”
Art Musical (Párizs, Franciaország)
 
„Milyen bámulatos hegedűs! Szervánszky sokoldalú előadásmódja lenyűgözött bennünket. Zene, tiszta zene volt, mintha nem is a közönségnek játszott volna.”
Isztambul (Isztambul, Törökország)
 
„Természetesen feltételezzük, – hiszen ő magyar –, hogy nagyszerű, vele született képességei legyenek, nem csupán a hangszerjáték adta lehetőségek vonatkozásában, de Bartók szellemi komplexitásának érthetővé tétele szempontjából is. Mindemellett előadásához olyan magasabb szinten látott hozzá, ami csak a rendkívüli művészeknek van fenntartva. Képes volt hallgatóit felvezetni a művészet égigérő csúcsaira.”
Messagero (Róma, Olaszország)
 
 
A FELVÉTEL
 
E történelmi jelentőségű felvételen Bartók 2. Hegedűversenyének magyarországi bemutatója hallható. A hangversenyre 1944. január 5-én került sor a Pesti Vigadóban, a szólista Szervánszky Péter volt, a Székesfővárosi Zenekart Ferencsik János vezényelte. Ezt az élő rádióadást röntgen-lemezre rögzítették.
 
A felvétel, a magyar költőnő, Török Sophie kezdeményezésére létrehozott Babits-Makai Gyűjteménynek köszönheti létét. Török Sophie, a korszak egyik legjelentősebb magyar költőjének, Babits Mihálynak felesége és Bartók zenéjének elkötelezett rajongója volt. 1936-tól kezdődően, férjével együtt megbízták Makai István hangmérnököt (a magyarországi hangfelvétel készítés úttörőjét) Bartók összes élő budapesti rádióközvetítésének rögzítésével.
 
A 2. világháború alatt Makai már nem tudott hozzájutni az ekkoriban hangrögzítéshez szükséges szalagokhoz, így kórházakból beszerzett röntgen lemezeket vett igénybe a felvételekhez. (Ezt az eljárást a Szovjetunióban még az 1950-es években is használták tiltott rock and roll zenék kalózfelvételeinek terjesztéséhez.)
 
Míg a legtöbb ilyen hangdokumentum hozzáférhetővé vált a Hungaroton Classic gondozásában megjelent Bartók Béla - Felvételek magángyűjteményekből című lemezsorozatban (kiegészítve Bartók fonográf-hengerekre felvett saját felvételeivel) a Hegedűverseny kiadatlan maradt. A Hegedűverseny felvétele Babits Mihály halála után a “Babits hagyatékba” került, amit a 80-as évek közepéig zároltak, így nem lehetett hozzájutni. Ez itt tehát a felvétel első kiadása.
 
Bartók a 2. hegedűversenyt 1937 augusztusa és 1938 decembere között komponálta közeli barátja, Székely Zoltán felkérésére. A művet Székely Zoltán mutatta be 1939. március 23-án Amszterdamban a Concertgebouw Zenekarral Willem Mengelberg vezényletével, és két évre megkapta a mű előadásának kizárólagos jogát is.
 
 
SZERVÁNSZKY PÉTER ÉS BARTÓK HEGEDŰVERSENYE
 
Szervánszky Péter 1913-ban született Budapesten, művész- és zenész családban; a hét testvére közül öten választották a művészi pályát - Szervánszky Jenő festőművész, Endre zeneszerző, Judit a Magyar Operaház brácsistája, Sára a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hegedűse lett. Amikor Szervánszky Péter 1931-ben jelentkezett a Liszt Ferenc Zeneakadémia művészképzőjébe, azonnal felvették, a híres hegedűművész- és tanár Hubay Jenő osztályába. 1935 és 1943 között, 22 éves korától a Budapesti Hangversenyzenekar koncertmestere volt. Ugyanebben az időszakban a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes második hegedűseként közreműködött Bartók Vonósnégyeseinek bemutatóján. Később – Végh Sándor, Koromzay Dénes és Palotai Vilmos mellett – a világhírű Magyar Vonósnégyes tagja volt.
 
Bartók növendéke, Mészáros Margit segített Szervánszky Péternek, hogy hegedűs kolléganőjével, Szécsi Magdával, több alkalommal is előjátszhasson Bartóknak. Többek között Bach két hegedűre írott versenyművét és Bartók 44 duóját a zeneszerző Csalán úti otthonában.
 
Bár Bartók 1940-ben elhagyta Magyarországot, Szervánszky ezután is elkötelezett előadója maradt a műveinek. Több ízben játszotta a Két portré hegedűszólóját, és Petri Endrével a hegedűre és zongorára írott Rapszódiát. Legtöbbször Solymos Péterrel szólaltatott meg Bartók műveket, többek között mindkét Hegedű-zongora szonátát 1943-ban. (A háború után a két szonátát a BBC számára Londonban is eljátszották. Ezt az előadást lemezre rögzítették többszöri lejátszás céljából, de sajnos a felvétel elveszett.) Később Szervánszky a hegedűre írt Szólószonátát is megszólaltatta, melyet Bartók Yehudi Menuhin számára komponált New York-ban.
 
Magyarországon, Bartók hazájában nemcsak az egyre romló háborús helyzet hátráltatta a Hegedűverseny bemutatását, hanem az is hogy közel két éven keresztül nem tudtak kapcsolatot teremteni Székely Zoltánnal, hogy megkérdezhessék a darab magyarországi előadási lehetőségéről. Mire megtalálták őt, a számára fenntartott exkluzivitás megszűnt, tehát 1941. szeptember 1-től már őnélküle is előadhatták a művet. További nehézséget jelentett, hogy csak egy zenekari partitúra állt rendelkezésre, amit Bartók, a zenetudós Szabolcsi Bencénél hagyott Budapesten a zenekari szólamok nélkül. (A Hegedűversenyt a Boosey & Hawkes 1941-ben adta ki, de ebben az időben Magyarországon nem lehetett hozzájutni.) Most is Bartók növendéke, Mészáros Margit segített előteremteni a szólamok kimásolásának költségeit. Az előadást eredetileg 1942-re tervezték, de időközben Szervánszky Pétert behívták katonának.
 
Végül az egyre kényszerítőbb háborús helyzet ellenére is felmentették őt a katonai szolgálat alól, s ennek köszönhetően kerülhetett sor a magyarországi bemutatóra 1944. január 5-én. Sajnos, ez az egyetlen felvétel, amely megőrizte játékát.
 
1946-ban Szervánszky Péter minisztériumi ösztöndíjasként lehetőséget kapott, hogy Bécsben tanulhasson, majd virtuóz szólista karrierje is elindult. Fellépett Európa legtöbb nagy városában, s koncertjeinek nagy sikereit számos kritika bizonyítja, melyek a Wiener Kurir (Bécs), a Musical Opinion (London), a Journal de Geneve (Genf), az Art Musical (Párizs) és a Giornale D’ Italia (Milánó) című újságokban jelentek meg.
 
Az 1940-es évek vége felé tovább romlott a gazdasági helyzet Európában, így csökkent a koncertlehetőségek száma is, ugyanakkor új lehetőségek nyíltak Dél-Amerikában. Más zenészekhez – köztük Erich Kleiberhez, a híres német karmesterhez – hasonlóan Szervánszky is egy művészi szempontból ígéretesebb élet reményében fordult Dél-Amerika felé, ahol igen fejlett zenei élet volt. Három hónapi fizetést kapott, hogy egy újonnan alakuló ecuadori zenekar koncertmestere legyen. Odautazott, de a zenekar soha nem jött létre. Mivel a hírek szerint Peruban jobb volt a helyzet, Szervánszky Limába ment és ezután életének szinte teljes hátralevő részében ott élt 1950-től 1977-ig.
 
Miért nem tért vissza előadóként soha Európába ez a különleges tehetségű művész? Egy bátyjával folytatott és hangszalagra rögzített beszélgetésben Szervánszky Péter művészi hitvallását is megfogalmazta. Elmondta, hogy mindig is a nyugodt gyakorlásban lelt igazi örömet, mert a zenében való elmélyülés, az útkeresés volt számára a legfontosabb. Koncertekért, kapcsolatokért harcolni bármi áron, nem szeretett és nem is akart. Limában nyugalomra és otthonra talált: gyakorolt és tanított. Miután 1977 tavaszán agyvérzés érte, visszatért Budapestre, ahol testvérei ápolták haláláig, 1985-ig.
 
Elég csak meghallgatnunk a Hegedűverseny kezdetét, hogy Szervánszky Péter játékának elementáris és szenvedélyes szépségéből megérezzük egy rendkívüli művész jelenlétét. Ez a felvétel az ő emlékműve.
 
Ronald Cavaye
Fordítás: Szitha Tünde

Kapcsolódó albumok