Mozes & Kaltenecker Sub Rosa
Keyboardot, csembalót, Fender basszusgitárt, torzított elektromos gitárokat és nagybőgőt is hallani vélhetünk a Mozes & Kaltenecker legújabb dalaiban, ám egyik hangszer sem szerepel az albumon: valamennyi hangszínt a seaboard egyik legkifinomultabb szakértőjévé avanzsált Kaltenecker Zsolt hozza létre. A duó ezúttal maga mögött hagyta a megszokott billentyűs hangszereket (kivéve három dalt, amelyekben Mózes Tamara akusztikus zongorán játszik), és a zenei anyag teljes egészét valós időben rögzítette, utólag hozzáadott sávok nélkül. A dalok stílusa ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből, az intenzív költészet és a könnyed optimizmussal egyensúlyt tartó sötét líra pedig helyenként egy már-már underground, túlvilági operát idéz.
A koncepció – eredeti kompozíciók egy Björk- és egy Gershwin-átdolgozással kiegészítve – szintén közel áll a duó debütáló albumának (Futurized) világához, az anyag kiérleltsége és komplexitása azonban az együttműködés immár ötéves múltjáról is tanúskodik.
A Sub Rosa cím találóan utal a megtévesztően egyszerű zenei felszín alatt rejlő finomságokra, és arra a zenei-érzelmi tájra, amelyet egyfelől a kiszámíthatatlanság, másfelől a duó által gondosan elhelyezett „útjelzők” jellemeznek.
Előadók
Mózes Tamara – ének, zongora, fx
Kaltenecker Zsolt – seaboard, fx
Produkciós adatok
Zeneszerzők: Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara,
kivéve track 3: Björk és track 9: George Gerswhin, DuBose Heyward és Ira Gershwin
Felvétel: BMC Stúdió (Budapest, 2025. január 3-5.)
Hangmérnök, keverés és master: Szabó Viktor
Borítóterv: Natter Anna / Cinniature
Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás
Mozes & Kaltenecker - Sub Rosa
SUB ROSA
Azt hihetnénk, hogy keyboardot, csembalót, Fender basszusgitárt, torzított elektromos gitárokat hallunk. Majd kicsit később, nagybőgőt.
Ezek a hangszerek azonban nem szerepelnek az albumon. Az összes hangszínt Kaltenecker Zsolt seaboardja hozza létre – aminek semmi köze a hagyományos szintetizátorokhoz. A seaboard egy viszonylag új hangszer, amelynek felülete szinte sima, billentyűk nincsenek, mégis lehetővé teszi a billentyűs játékot és a hajlított hangokat. Nagy kifejezőképességet biztosít, hiszen minden az „érintés” változatai által szólal meg. Ez a játékmód lehetővé teszi, hogy egészen kis részleteket kiemeljünk vagy akár teljesen új árnyalatokat alkossunk, melyek eddig szinte lehetetlennek tűntek. A MIDI-technológia pedig lehetőséget nyújt a hangszínek és effektek széleskörű felfedezésére.
Folyékonyság, dinamika, szabadság – Kaltenecker Zsolt álma, aki a legkifinomultabb seaboard-szakértők egyikévé vált Európában. A hangszer minden aspektusát felfedezte, és igazi virtuózként használja.
A duó, amelyet Mózes Tamara énekesnővel alkot, ezen az albumon elhagyta a szokásos billentyűs hangszereket (kivéve három dalt, amelyekben Tamara akusztikus zongorán játszik) és minden egyéb hangszert is. Máris egy olyan kihívás, amely kreativitásra ösztönöz. Ráadásul, hogy fokozzák az élményt és egyedülálló zenei textúrát hozzanak létre, mindent valós időben rögzítettek, sávok utólagos hozzáadása nélkül.
What you hear is what you get.
Ez kétségtelenül az egyik sajátossága ennek a duónak, amelynek világa nagyon különleges, és amely ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből.
Az improvizáció, a dallam és harmónia szabadsága tehát nem tiltott. Sőt, éppen ellenkezőleg.
Kompozícióik emellett elsősorban párbeszédből, kölcsönös figyelemből, spontán érzésekből és váratlan hangulatokból születnek. Kétségtelenül innen ered az intenzív költészet és az időnkénti sötét líra, amelyek olykor egy underground és túlvilági operát idéznek. De ne aggódjunk, ezekben a titokzatos melódiákban sokszor felbukkan a könnyedség és az optimizmus is. És legfőképpen a humánum.
A hangzás és a hangulatok tárháza igazán lenyűgöző. Tamara énekesi teljesítménye pedig még tovább erősíti az anyag organikus jellegét. Ez az árnyalt hangképzés és a vokális rugalmasság mélységet és melegséget ad a daloknak, néhol gyors és perkusszív módon, máskor inkább lelassítva, érzékien.
De mit takarnak ezek a titokzatos és rejtélyes dalcímek?
Két feldolgozáson kívül – egy Björk dal (Come to Me), amit csodálatosan értelmeztek újra, és a Summertime, amely úgy kezdődik, mintha visszafelé olvasnánk az idő szalagjait, ahogyan azt a Beatles is kipróbálta az 1960-as években –, a duó bemutatja a világról alkotott látásmódját, megosztja aggodalmait, és valódi emberi kapcsolatok megélésére bátorít. Az 80s, ami az energia és a megnyugvás között egyensúlyoz, vagy a Read Your Eyes, amely nagyon filmszerű, a nyugat- amerikai hatalmas sivatagok magányát idézi, és hangsúlyozza egy kapcsolat alapvető, összetartó, törhetetlen és tápláló kötelékeit.
Az álomszerűség is helyet kap, mint annál a képzeletbeli sárkánynál, ami inkább energiát ad annak, aki megidézi, mintsem félelmet keltene benne (Inspirational Herbivore). Vagy a Yellowstone, amely baljós és titokzatos, és a híres tévésorozat ihlette. Míg a Bye Bye My Love a bánat és a felszabadultság között ingadozik, a friss Positively tele van optimizmussal. A The Riddle pedig lehetőséget ad Zsoltnak és Tamarának, hogy még inkább kísérletezzenek és szabadon improvizáljanak, egy inspirált közös szólóban.
A Sub Rosa igazán találó albumcím. Előre nem kiszámítható tájakra viszi el a hallgatót, de kézzelfogható vagy érzelmi útjelzőket helyez el itt-ott.
Több mint öt évnyi intenzív együttműködés után a duó természetes módon találta meg azt a közös teret, amely lehetővé teszi számukra, hogy egyszerre legyenek felfedezői a zenének és az emberi léleknek.
Ez a zene alattomosan hat, atipikus és addiktív hatása megragad a tudatunkban és bekúszik a bőrünk alá. A Sub Rosa minden egyes meghallgatással újabb titkokat mutat meg, amelyek mindenkihez szólnak, akik nyitottak a befogadásra.
Jacques Prouvost
Fordította: Mozes & Kaltenecker